Csak átkarolni

Csak átkarolni összegömbölyödve… csak magamhoz ölelni… csak elmerülni hajad illatában… és érezni az élet szárnyalását aranyszínű bőröd érintésében. És vágyni arra, hogy ajkadhoz érjek hogy lássam szemed szívárványán az Istennővé válás fényeit. És vágyni hangod mely...

Az Ősök hangja szól

Erdőben eredő erekben Domb mögött rejtező berekben Hegyormon őrt álló sziklában Sziklán kapaszkodó szilfában Barlang elmosódó rajzában Sztyeppén hallgató kőoltárban Csillagtűz fényszülte szikrában Holló hívó károgásában Selymesen símuló füvekben Rókának otthona...

Az Őrizőkről

Mogyoróba se csalánba nem csap bé a ménkű Ne féltsetek nem megyünk el dolgunk vége ’nékű’

Aranyszárnyú Ősök

Aranyszárnyú Ősök Tűzben megszületők Vizekben merülők Bársonylelkű Ősök Vízben megszületők Parázsban perzselők Útatok áldása Bátor kitartása Fáklyaként világít Bölcs szavaitokban Tanításitokban Fáklyaként világít Reménytelenségből Ösvény vesztésétől Minket megóvjatok...

Álomőrző

Jaj, csak kicsi lányom nehogy fölébredjen Csillagos álmait semmi ne zavarja Lepedője síma gyöngyház vászon legyen Lelke utazását tollpaplan takarja Jaj, csak kicsi lányom nehogy fölébredjen Csillagos álmai meg ne szakadjanak Hallja, mit súg néki éjszaka az Isten...