Hová vezetnek el a kövek az úton
Fák lombos ágai, ó, merre intenek
Milyen szél szólamlik árvalányhaj húron
A felhők fejemre mily könnyet hintenek
Hová hív a hűvös patak csobogása
Hová a dombtetőn dalt vonyító farkas
Hová az esti tűz szirom-lobogása
Hová az erdőben eliramló szarvas
Mily köröket rajzol sólyom keringése
Sasok vijjogása mily fuvolán hangzik
Milyen világba hív moha érintése
Villámló mennydörgés mifelől hallatszik
Búslakodó bölény mit jelez szarvával
Bokrok susogása milyen tudást hordoz
Jószimatú medve mit mutat mancsával
Dalok dalolása mily kötéstől oldoz
Hajnali napfényben miért jó fürödni
Déli sugarakból milyen erő árad
Lenyugvó fény-körben mért szép gyönyörködni
Csillag eget nézve milyen érzés támad
Hová szólítanak hóköpenyes hegyek
Hová ködrejtette, sötétlő barlangok
Hová a csendesen tanító rengeteg
S tenger hullámából előtörő hangok
Hozzád vezetnek el a kövek az úton
Fák lombos ágai, lám, feléd intenek
Rólad mesél a szél árvalányhaj húron
Örömükben sírnak esőt a fellegek
Hozzád hív a hűvös patak csobogása
Dalodat énekli dombtetőn a farkas
Esti tüzek szirma – szíved lobogása
Elrejtő erdőben feléd fut a szarvas
Hozzád szólítanak hóköpenyes hegyek
Hozzád ködrejtette, sötétlő barlangok
Hozzád a csendesen tanító rengeteg
S tenger hullámából előtörő hangok
Te ösvényed járom völgyek, hegyek között
Hajnali párában Te napkeltéd várom
Sólymod kering körbe fehér felhők fölött
Virágzó dombok közt Te ösvényed járom