Naptánc
XXVI. Naptánc ideje: 2025. július 8-13., (előkészület: július 8-9., tánc: 10-13.)
A Magyar Naptánc egy valaha számtalan kultúrában létezett szertartás mai formája, mely során tiszteletet adunk az Ősöknek, a Természet erőinek s örök körforgásának, a Teremtőnek, s áldozatot vállalunk valaki(k) gyógyulásáért, az élet jobbra fordulásáért.
A szertartás felkészüléssel indul, mely során felépítjük az ünnepi teret. Ez egy huszonegy méter átmérőjű Tánctérből, a közepén álló Égigérő Fából, a táncteret körülvevő Árnyékvetőből, a táncoló nők és férfiak szállásául szolgáló Jurtákból, az Izzasztó Kunyhóból, Tűzgödörből, s még néhány más építményből áll.
A felkészülés után következnek az ünnep legfontosabb napjai. A résztvevő nők és férfiak az izzasztó kunyhó szertartás után bevonulnak a tánctérbe, ahol négy napig éjjel-nappal, rövidebb pihenőkkel táncolnak az Életfa körül. A táncot a dobosok-énekesek dalai és hangszerei (első sorban dob) kísérik. A táncosok a négy nap alatt nem esznek és nem isznak (ha valamilyen okból, például az éhezés, szomjazás, vagy kimerültség miatt nem tudják folytatni a táncot, abbahagyhatják azt), és nem beszélnek azokkal, akik nem résztvevői a táncnak. Szertartásos öltözetet viselnek. A táncosok fejükön, csuklójukon és bokájukon zsályából font koszorút viselnek, kezükben sólyom-, vagy sastollat, esetleg teljes szárnyat, vagy más szertartásos tárgyakat tartanak, nyakukban Nap-motívummal ékített nyaklánc lóg.
A tánc felajánlás: családért, barátokért, nemzetért, a világ békéjéért és túléléséért, minden élőért. A táncos önmagáért nem imádkozik. A szertartás elkerített területén belső segítők és tűzőrzők is vannak, akik nem vesznek részt a táncban, így a Szent Körbe sem léphetnek be, de táplálják a tüzet, beadogatják a köveket az izzasztó kunyhóba, növényeket füstölnek és beszélhetnek a táncosokkal. Elhagyhatják az elkerített területet, kimehetnek a nézők közé, ehetnek, ihatnak.
Táncos: Egész nap – rövid pihenőkkel – táncol a Naptánc téren, valójában körbe jár (teljes böjtben)
2. Dobos: A táncot kíséri az Öreg Dobon adott ütemmel (a szünetekben ehet, ihat)
3. Énekes: A táncot kíséri a Naptánc dalok éneklésével (a szünetekben ehet, ihat)
5. Tűzőrző: Kora reggeltől estig táplálja Szertüzet (a szünetekben ehet, ihat)
6. Konyhai Segítő (a nem táncolók közös étkezésekét készíti a konyhában, ehet, ihat)
6. Látogató: Azt gondolhatja, kívülről nézi a szert, de ez hamar elmúlik…
A táncosok fehér ruhát viselnek (a nők legalább lábszárközépig érőt s a vállakat is takarót), mely lehet szoknya és blúz is. A férfiak fehér bő nadrágot, s inget. Ékszert nem, mindössze a nyakba akasztott NAP jelképet, melyet előre készítenek el nyersbőrből (lesz a helyszínen). Lehetőleg mezítláb táncolnak egész nap, de ha az időjárás megkívánja, könnyű cipőt felvehetnek. Aki nem táncol, tiszta fehér öltözetben nem lehet! Hozni érdemes: felajánlás szalagokat (piros, sárga, fekete, fehér, kék, zöld színekben, lehetőleg pamut, vagy vászon anyagból), élelmiszert (hűtőszekrény, víz, villany van), nőknek szoknyát (mindenkinek csak azt lehet a szertartás alatt viselni), izzasztó kunyhó ruhát, két törölközőt.
A Naptánc Tér csillagászati, asztrozófiai rendje
A Naptánc Tér ábrája, benne a Tejút négy Tartóoszlopával, a Napút négy Tartóoszlopával, a Tejúttal, a Sarkcsillaggal.
Ezt a szakrális teret a Naptánctéren elkészítjük s a szer során követjük az Égi Kozmikus Rendet…
Sólyomfi-Nagy Zoltán
Alapító Szellemi Vezető
Founder Spiritual Leader
Kovács Krisztián Tordas
Táncvezető
Dance Leader
Majercsik János Oguz
Szellemi Vezető,
Spiritual Leader
